Atheroma-epidermális ciszta-kásacsomó

Mindenki észleli, hogy bőrünk változó mértékben zsírosodik. A bőr zsírossága személy, hormonális és egészségi állapot függő. A bőrfelszínt borító faggyú réteget folyamatosan koptatja a ruházat, a tisztálkodás és annak során a törölközés. 

Ez a zsírréteg fontos védelmet jelent bőrtakarónk számára: biztosítja annak rugalmasságát, védi a túlzott vízveszeteségtől és a kiszáradástól és az ún. savköpeny fenntartásával bizonyos kórokozókat segít távol tartani.

Atheroma-hoz vezető faggyútermelés változásai

A bőr normál faggyútermelése mindkét irányban változhat, lehetséges túlműködés és alulműködés egyaránt.

A faggyú termelés csökkenése

Amennyiben csökkent bőrünk faggyú termelése, jellemzően szárazzá válik bőrünk, csökken rugalmassága, feszessége, sérülékennyé, berepedésre hajlamossá válik. Ennek legjellemzőbb példája a cukorbetegség esetén fellépő bőrszárazság és ennek folyományaképpen pl. a sarok berepedése. A háttérben ilyenkor a vér magas cukortartalma miatt károsodó ún. autonóm idegek károsodása áll. (Autonóm alatt azt értjük, amikor akaratunktól független működés szabályozásáról van szó, mint pl.: bélmozgások, verejtékezés, stb) Ugyanis ezek az idegek felelősek a faggyú elválasztás mértékének befolyásolásáért is, károsodásukkor nem fog elég zsiradék jutni a bőrfelszínre. A korábban említett védelmi funkciók csökkenése miatt lesz a berepedések mellett, fertőzésekre is fogékonyabb a cukorbeteg lába.

Fokozott faggyútermelés

A bőr faggyútermelésének elváltozásai több formában jelenhetnek meg, ezek az életkortól, a nemtől, a hormonális állapottól is függenek. A probléma gyakran összetett, megváltozhat a termelt zsiradék mennyisége és képlékenysége is, ami elzáródásokat okozhat.

Gyakori az acne és a pattanásos bőr. Az első esetben szilárdabb halmazállapotú faggyú csapocskák alakulnak ki és zárják el gyakran a faggyúmirigyek kivezető nyílását. Mivel a bomló faggyú kiváló táptalaj bizonyos baktériumok számára, amelyek elszaporodva gennyes gyulladást okozhatnak, kialakul a fájdalmas gyulladással járó pattanás. Ezek az eltérések igen gyakoriak a kamaszoknál és egyértelműen hormonális változással függenek össze.

Atheroma - epidermalis ciszta - kásacsomó

Az atheromák is a fent vázoltak szerint jönnek létre. Jellemzően a faggyú állagának változása, sűrűbbé válása miatt a faggyúmirigy tartalma nem tud a bőr felszínére kijutni. Ilyenkor egy darabig még dolgozik a mirigy, egyre nagyobbá válik, mint a "kisgömböc". A pattanáshoz képest eltérést jelent a kialakuló faggyút körülvevő vastag fehér tok. Ha időben eltávolítjuk, amikor még nem esett gyulladás áldozatául, sokszor szinte kiugrik a bőr alól, amikor kiszabadítjuk. 

Sajnos itt is elmondható, hogy gyakran befertőzik a csomót gennyesedést okozó batériumok, nagyon fájdalmas, akár tenyérnyivé terülő gyulladást okozva.

Miért kásacsomónak hívjuk?

A kása csomó elnevezés a még nem elgennyesedett faggyú állagára vonatkozik. ha magától kifakad, vagy eltávolítása során sérül a tokja, a lebomó zsír miatt bűzös, törmelékeny anyag kerül napvilágra.

Megelőzhető-e az epidermalis ciszta kialakulása?

A gondos bőrápolás, rendszeres bőrtisztítás mellett javasoljuk, hogy növényi, vagy halolaj készítményeket fogyasszunk többet. Akinek hajlama van mitesszerek, pattanások, vagy kásacsomó kialakulására, az egyébként ajánlott diétás megfontolások - inkább olajak, mint állati zsír fogyasztása - mellett tanácsos rendszeresen, kapszulázott formában is plusz olajakat bejuttatni a szervezetbe, pl.: omega 3, vagy Ligetszépe olaj. Ezzel nem csak az érrendszerünknek, hanem a bőrünknek is használunk!

Atheroma, kásacsomó sebészi kezelése

A sebészi kezelés attól függ, milyen állapotban kerül hozzánk a páciens. Elvileg két stádium különböztethető meg ebből a szempontból:

• atheroma gyulladás mentesen
• gyulladt kásacsomó

Addig amíg az epidermális ciszta nem gyulladt be, elég egyszerű annak eltávolítása, könnyen kijön, nincs lehegesedve a bőrhöz. 

A gyulladt csomónak is két vállfaja van:

1. fájdalmas, piros, duzzadt, ami még nem gennyes
2. már ún. gennyes beolvadást mutató

Mivel a gyulladásos környezetbe nem lehet érzéstelenítő injekciót adni, nehogy a gyulladásos sejteket a hajszálerekbe préselve vérmérgezést okozzunk, először a gyulladást kell megszűntetni. Antibiotikumot erre csak rendkívül ritkán alkalmazunk, inkább a helyi kezelést részesítjük előnyben. Ez azt jelenti, hogy gyulladáscsökkentő hatóanyaggal párakötést helyezünk fel néhány napra.

 

Mit várhatunk a dunsztkötéstől/párakötéstől gyulladt kásacsomó esetében?

• Segít lehúzni, megszűntetni a gyulladást
• Vagy segít, hogy a bekeményedett gyulladt szövetek közepén összegyűljön a genny

Miért jó, ha gennyessé válik a gyulladt atheroma?

A gyulladásos folyamatokra jellemző, hogy akkor lehet őket megszűntetni, ha a kiváltó gyulladásos sejtek és kórokozók kiürülnek a területről. Mivel a genny gyakorlatilag ezeket tartalmazza, ha egy helyre összpontosul, akkor könnyen ki lehet szabadítani a beteg szövetek közül és így elindulhat a gyógyulás folyamata.

Az epidermalis ciszta, vagy atheroma műtéti kezelése

A beavatkozás típusa itt is attól függ, milyen stádiumban van a kásacsomó.

• Amennyiben magától, vagy párakötés segítségével tapinthatóan összegyűlt a genny a gyulladás közepén - ezt híjuk beolvadásnak -, azt meg kell nyitni, hogy a feszülés megszűnjön és a kórokozók minél nagyobb része kiürüljön. Sajnos, ebben az állapotban nem lehet beérzésteleníteni a beavatkozáshoz a gyulladt területet, mert a gyulladás miatt kitágult hajszálerekbe - ezért piros és meleg a bőrfelület - az injekció okozta nyomás- fokozódás belepréselheti a gennyes tartalmat, ezzel akár vérmérgezést kiváltva! Tehát ilyen esetben egy gyors mozdulattal rászúrunk a gyulladásos dudor kitapinthatóan felpuhult közepére, ahonnan általában nagy nyomással előbuggyan a gennyes, törmelékes váladék. Óvatos, szakszerű mozdulatokkal elősegítjük, hogy minél több anyag eltávozzon, majd fertőtlenítő oldattal átöblítjük az üreget. Mivel ilyenkor még általában nem tud minden távozni egy gumicsíkot helyezünk a sebbe, hogy a kontroll vizsgálatig ne forrjon össze, így nem kell újra megvágni a beteget. Egy-két kontroll öblítést követően engedjük a seb záródását és kivárjuk a gyulladás teljes megszűntét. Ez, bár a fájdalom sokkal hamarabb elmúlik, eltarthat hetekig is.
• Ha időben, még begyulladását megelőzően, vagy a gyulladás megszűntével operálunk, a cél a gyulladás, vagy a kiújulás megelőzése céljából az atheroma tokjának eltávolítása. Amennyiben csak megnyitjuk, majd hagyjuk meggyógyulni és benthagyjuk a tokot időzített bombát hozunk létre, mert a feltelődés és gyulladás idővel ismét ki fog alakulni. 

Sebészeti szempontból egyszerűbb és gyorsabb a beavatkozás, ha még a gyulladást megelőzően vesszük ki az epidermalis cisztát, mert gyulladást követően már a környezetéhez lehegesedve, sokkal nehézkesebb "kihámozni" a bőr alól, gyakoribb, hogy az üreg bevérzik...

Az atheroma eltávolításakor általában Lidocainnal történik az érzéstelenítés, körbe injekciózzuk vele a cisztát, majd egy felette áthúzódó metszésből eltávolítjuk a teljes tokkal együtt. A kásacsomó méretétől függően néhány öltéssel zárjuk a sebet, amit varratszedésig folyamatosan szárazon, tisztán és kötéssel/ragasztással fedve kell tartani.

Összegezve: mivel az epidermalis ciszták tartalma kíváló táptalaj a gennykeltő baktériumoknak, így könnyen begyulladhatnak. Praktikus ezt a helyzetet megelőzni azzal, hogy még a gyulladást megelőzően eltávolítatjuk.

ui.: napozás, meleg vizes fürdő, szaunázás kifejezetten elősegíti a kása csomó begyulladását!