Kéztő alagút szindróma (Carpal tunnel szindróma)

A carpal tunnel szindróma - kéztő alagút szindróma kialakulásának okai

Testünk bizonyos helyein az erek, az idegek és az inak csuntokkal határolt szűk helyeken, ún. alagútban torlódnak össze. Ilyen alagút csuklónk tenyéri oldala is, ahol a megfelelő mozgás biztosítása mellett az ér- és idegképletek rögzítése is szükséges. Ez úgy valósul meg, hogy a csukló ízületet alkotó csontok kis kiemelkedései között egy széles szalag feszül keresztbe, ezt nevezzük carpal tunnelnek, vagyis kéztő alagútnak.

Carpal tunnel - kéztő alagút szindróma esetében különböző okokból (fizikai túlterhelés, ízületi gyulladás, rheumatikus állapotok, cukorbetegség, egyéb anyagcsere és hormonális betegségek, törések és lágyrész sérülések utáni állapotok), elsősorban a szalag megvastagodása, elmeszesedése, néha a csontok deformálódása következtében, a csukló felett áthaladást biztosító eleve szűk csuklótáji alagút beszűkül és a benne átfutó képletek nyomási sérülést szenvednek.

Ez keringési zavarokkal is járhat, de a carpal tunnel - kéztő alagút szindróma kialakulásakor elsősorban a csukló alagútban futó idegek károsodnak.

A carpal tunnel szindróma - kéztő alagút szindróma tünetei

• 

  A carpal tunnel szindróma - kéztő alagút szindróma során elsősorban a hüvelyk ujjtól a középsőig beidegzést adó ún. medianus ideg károsodik, ami érzés és mozgás zavarokat, valamint fájdalmat okoz.

Idegi nyomás okozta zsibbadás

• Carpal tunnel szindróma - kéztő alagút szindróma esetén az érzés zavar leginkább az I-III ujjakon fellépő zsibbadással jár, ami a kellemetlen érzés ill. érzéstelenség mellett a kéz kifejezett ügyetlenségéhez vezet. A betegek carpalis alagút szindróma fennállásakor gyakran törnek-zúznak, elejtenek mindent, nem képesek a finom mozgások koordinálására, pl. nem tudnak tűt befűzni, vagy kézzel varrni, a kézírás is godot okoz számukra.

Kéztő alagút szindrómában gyakori jel bizonyos izmok sorvadása

• A carpal tunnel syndrome - csuklótáji alagút szindróma okozta idegnyomás a beidegzett izmok működésében is zavart okoz, azok fokozatosan elgyengülnek, leépülnek. Elsősorban az ún. hüvelykujj, néha a kisujj párna tónusát veszti, az egészségeshez képest puhább, ráncolhatóbb lesz és ezzel együtt a kéz fogási ereje érezhetően csökken. A beteg a carpalis alagút szindrómában sokszor nem tudja elforgatni a kulcsát sem.

Gyakran vezető tünet carpal tunnel szindrómában az éjszakai kéz fájdalom

• Az idegek leszorításával carpal tunnel szindromában komolyabb, akár az éjszakai nyugalmat zavaró fájdalmak alakulhatnak ki.

A carpal tunnel szindróma - kéztő alagút szindróma diagnosztizálása

A fent említett tünetek esetében a hozzáértő szakember már nagy valószínűséggel fel tudja állítani a carpalis alagút szindróma diagnózisát. Mindazon átal annak eldöntésére, hogy a panaszok oka nem a nyaki gerinc betegségétől (pl.: porckorong sérv, vagy kopásos elváltozásaok), vagy a csuklóhoz hasonló, könyök tájéki alagút szindróma okozta nyomástól alakult ki, speciális ideg vezetési vizsgálatot szükséges végezni.

Ez az ún. ENG (elektro neurogram) vagy EMG vizsgálat (elektro miogram), melyre ideggyógyász szakorvos adhat beutalót.

A carpal tunnel szindróma - kéztő alagút szindróma kezelése

• 

  A carpalis alagút szindróma kezelésének célja az idegekre kifejtett kóros nyomás megszűntetése. ami megkisérelhető konzervatív, nem műtéti módszerekkel és kézsebészeti operációval. A csuklótáji alagút szindrómát kiváltó, általában gyulladás miatt megvastagodott leszorító szalag, az ún. ligamentum carpi és környezetének gyulladása enyhébb, kezdődő esetben csökkenthető fizikoterápiás kezelésekkel (pl.: UH-os, interferenciás, vagy pulzáló elektromágneses ill. lágylézer kezelés)

 

Gyógyszeres és fizikoterápiás lehetőségek kéztő alagút szindróma kezelésében 

• Gyulladás és ezzel a környéki duzzanat csökkentése történhet szájon át szedhető gyógyszerekkel, (ún. non szteroid gyulladás csökkentők)
• Gyulladás csökkentés történhet helyileg, fizikoterápiás módszerekkel bevihető gyógyszerekkel (ún. non szteroid gyulladáscsökkentő gélek)

Injekciós kezelések carpal tunnel szindróma esetén

• Gyulladás csökkentés történhet helyileg injekciós készítményekkel (szteroidokkal, PRP vagy Guna terápia)
• A szteroidok gyorsan, de általában időlegesen hatnak és bizonyos alapbetegségekben nem használhatók pl.: cukorbetegségben, nehezen kezelhető magas vérnyomás, gyomorfekély esetében, terhességben.
• Saját vér PRP terápia során a pácienstől néhány ml. vért leveszünk és ebből előállítunk ún. vérlemezkében gazdag plazma frakciót, melynek erős gyulladás csökkentő és regenerációs folyamatokat serkentő természetes hatását használjuk ki, a vérlemezkék mesterséges besűrítésével. Ezt a koncentrált, vérlemezkében gazdag szérumot (PRP) injekciózzuk a carpalis alagút szindrómát okozó megvastagodott csukló szalaghoz.
• Guna terápia során egy olyan biológiailag aktív kollagént injektálunk a csuklószalag köré, mely segíti az izmok és szalagok ellazulását és saját kollagén termelésének fokozódását ezzel átépülését, rugalmasságának növekedését.
• A siker érdekében az utóbbi két módszert gyakran kombináljuk egymással.

Műtéti kezelés kéztő alagút szindrómában

• Carpal tunnel szindróma - kéztő alagút szindróma műtéti kezelése a leszorítást okozó csuklószalag ambuláns műtét keretében, helyi érzéstelenítésben (infiltrációs, vezetéses, csukló blokk) történő átvágásával történik. A bőrt a csukló tenyéri oldalán megnyitjuk, majd a szalag szélének felkeresése után átvágjuk azt az utolsó szállagig. A bőrvarratot 10-14 nap múlva távolítjuk el, addig a sebet ill. a kötést szárazon és tisztán kell tartani és a csuklót fizikailag kímélni szükséges. A panaszok a leszorítást időtartamától és mértékétől függően fokozatosan, hetek, hónapok alatt szűnnek, de a fájdalom már néhány nap múlva csökken.